1.fejezet

Rejtelmes szív

Nos kedves olvasók!Bizonyára mind ismeritek a Kaleido színpad történetét és az első sztár megszületését!
Ám,ha abban a hitben éltek,h Sora az angyalok táncával találta meg a boldogságot,tévedtek!
Bár mindig boldog,de 1 vmi hiányzott az életéből...
De mivel itt vagyok ÉN MAY WONG...jaj bocsánat ez nem az én történetem!
Sorával a viszonyunk egyre jobban javult és javult,addig míg legjobb barátnők nem lettünk!
Az arcán örök mosoly ült,de a szívében egy rettentő nagy fájdalom...
Bizony az első sztár története nem a Kaleido porondján játszódik,hanem magánban az élet körforgásán!

Történetünk kezdetét a ti jól ismert story végén kezdem...
Angyalok tánca,A Feltámadt Főnix,A hercegnő és a bolondja...jaj kérem régi idők történetei már...

Reggel volt,kora reggel,az vekker is koránnak tartaná,bár a telefon már csörgött...
Egy hosszú vöröshajú lány felemelte a kagylót,majd...

-Halló?...Itt Mia...és aaaa*ásítás*nagyon álmos
-Jó reggelt!
-Mi?Főnök?De miért hív ilyen korán?

Bizony Kalos a tőle megszokott módon ismét próbára tette a színpad hivatalos szövegíróját!
Egy új darabot akart,amely televan a zenvedély örök lángjával...

Mia hosszú reggel elé nézett ám reggel 7 órakkor...

-Mia ez nagyszerű!Nem gondoltam volna,h ilyen jó lesz...renden,akkor szólok Cathynek,h maradjon a Broadwayen,van még
ihleted!
-....''''''''

Majd kopogás,de csak 2!

-Gyere be Sora!
-Jó reggelt főnök,Mia!
-Leon!May!Rosetta!Sora!...ki kell még?
-Senki...
Remek mindenki itt van!
-Mia tiéd a szó...

Mia mindent elmondott az új darabról,természetesen a szerepeket még nem mondta el,csak annyit tett hozzá...

-"Sora,Leon ez a ti szerelmetek!"

Bár Leon ügyet sem vetett a dologra,tudta,hogy ez a darabra vonatkozni...viszont Sora feleszmélt és szemei tágra nyíltak
Arcán a pír gyülekezett,láttam ahogy a Főnök furcsálva Sora viselkedését,már kérdezni is akart!

-Jaj ne aggódjon,Főnök!
Sora csak fáradt!Nem aludta ki magát!
-May?Ez...majd nem fejezte be,mert tudta,hogy itt lett volna mit magyarázni
Jaj May,nem kell megvédened...bocsánat az én hibám...kissé fáj a fejem,de jól vagyok!
1 kis alvás és minden renben lesz!
-Hm...Kalos még felhízta gyanakvóan a szemöldék,majd elsiklott a téme felett
Renben van...holnap mindenki megkapja a szerepét és gyakorlás
Mindenki mehet!Köszönöm,h itt voltatok!
-Viszlát-köszöntünk egyszerre
-Oh és Sora...pihenj 1 kicsit!

Sora mosolygott egyet majd indult is a szállása felé...
Ahogy odaért az ajtóhoz,megforgatta a kulcsot,de nem tett semmit az után,csak állt mélyen magába roskadva

-Sora?...Nem mész be?
-Jaj,de igen....Ammm...May nem jössz be?
-De,de csak egy kicsit,mert még ki kell találnom egy ugrást...ami mellesleg jobb lesz,mint a tiéd :P
-Hehe

Sora mosolya nem volt a régi,talán az Angyalok tánca után kezdődött!
A szíve üvöltött a fájdalomtól!Még nekem sem mondott sokat!

Majd eljött a nap,hogy Soranak szüksége lett rám!
Az első próba ideje...
A fő jelenet,Sora és Leon együtt csillognak a történetben az éjszakát együtt töltik,ezt a kergetőzés és a végtelen sok
testi komunikáció jelezte!
Mikor Leon Sorahoz ért,Sora összerezzent...Leon nem tudta mire vélni...
Nem is törődött vele igazán,csak folytatta az edzést...ám Sora teljesítménye romlott...

-Ide figyelj!Az Angyalok tánca után ezt akarod előadni?
Rosszabb,mint egy kezdő...
-De...
-Nincs de!Nincs mentség!
Már megint nem aludtál?
Mi a fene van veled,Sora?Nem ilyen vagy!
-Tudod is te milyen vagyok?
Te ismersz a lejobban,igazam van?
Hát mondok valamit a nagy Leon Oswaldnak...tudd meg tőled már nem fél senki,sőtt szerintem nincs is okuk...
te oktatsz ki másokat?Az aki folyamot megfutamodásk után...Sophie így...

Sora nem ismert magára,nem bírta a terhet...Tudta,hogy a fele nem igaz,amit mond mégis...

-Leon kérlek bocsáss meg!
Nem tudom mi ütött belém!
-Hát én sem!De jó lenne,ha vissza szállnál a földre!
-De tudod én...
-Nem érdekel mi van veled!

Az edzésük síricsendben telt!Sora lassan egyre jobban telt tele keserűséggel!
Majd a nagy gondolkodások közepedte megcsúszott és zuhant lefelé...háló nem volt kifeszítve

Leon gyorsan észbekapott és elkapta Sora csuklóját,ám Sora addigra már eszméletlen volt!
Sokkot kapott!

Leon lejött vele a trapézról és bevitte Sorát a lány szobájába...
Sora kb.10 perc múlva magához is tért...

-Ammm...a fejem...
Leon?Hát te?
-Hát te?Hát én csak megmentettem azt a törékeny kis szíved!
-Köszi...de miért lenne törékeny a szívem?
-Mert csak egy lány vagy...hál istennek én nem tudom milyen ilyennek lenni...
-Hát persze...neked csak egy eltiporandó gyomok vagyunk...
-Én nem ezt mondtam,csak azt,hogy soha nem lennék a helyedben...
-....
-Ne nézz így!Egyszerű a válasz!:
Összekevered a munkát a magán dolgaiddal....ha vmid megfádul túlreagálod...
Nem lennék a helyedben!Mostmár érted?
-Igen,de nem értem ez,hogy jön a témához?
-Mind1,csak közölni akartam
Jól vagy?
-Igen,hála neked!
-Hát van mit megköszönnöd...nameg bocsánatot is kérhetsz!
-....'''''
Te egy annyira,de annyira...

*Kopogás*

-Gyere!
-Szia Sora!(kedves)Leon!(utálatos hang)
-Killian!
-Yuri!(boldog)
-Hogy vagy?
-Jobban,köszönöm....
-Nem neki kéne megköszönnöd!
-Te ne szólj bele,te vagy a hibás,hogy Sora majdnem...
-pffff....Szép,örülök,hogy így látod....
-Fejezzétek be!
-Te meg védd meg a szőke herceged...

Azzal a lendülettel Leon kiviharzott!
Sora nem sokáig bírta így...

-Bocsáss meg Yuri,de egyedül szeretnék lenni...
-Persze megértem...

Yuri épphogy becsukta az ajtót Sora már zokogott is...
Bár éppen arra jártam ez volt a szerencse...
útközben Leon nekem jött,valamit motyogott magában,majd Yurit láttam meg Sora ajtajánál hallgatózni...

-Hát te?Szépen vagyunk?Bár örülök nem fürdés közben leskelődsz!
-Én...én nem is leskelődöm....
-Persze,mert most hallgatózól...
Huh?
Sora sír?
-Igen,az a szemét Leon...
-Leon?
-Igen miért?
-Semmi...Yuri ismered Merylt?
-Igen..de...
-Jó akkor menj el hozzá és szólj neki,hogy May kéri AZT!
-Mit?
-AZT!Lényegtelen...Maryl tudni fogja!

Azzal én már bennt is voltam Soránal és rácsuktam az ajtót Yurira...

-May?
-Igen!Bocsánat,hogy csak így bejövök!
-Nem baj!
May itt maradnál velem?
-Persze!
De Sora elmondanál nekem vmit?
-Persze,de mit?
-Szereted Leont,igaz?
-.... Majd újra sírni kezdett...zokogott
-Tudtam!
Azért vagy ilyan,mert fáj hogy hideg veled,ez kikészít téged!
-May kérlek ne mond el..ne mond el

Majd az ölemben eleludt.

Foly.köv