Történetem abban az időben játszódik mikor Sora visszajön a színpadhoz és a Rómeó és Júlia előadása közben berángatja a színpadra Leon faképnél hagyván Mayt. És miután Sorának nincs más esélye megküzd May-el de miután Leon segítségével végrehajtja az angyalok táncát MAy-nek semmi esélye nem maradt. Amint Sora visszaérkezik a trapézra ugrik tovább, de Leon utána lép ezzel kockáztatva életét és a mélybe zuhan.
Sora másnap meglátogatja Leont és virágot visz neki. Mivel Leon nem ébred fel Sora visszamegy a szállásra. Nemsokára Leon felkel és meglátja a csokrot de nem tudja ki hozta.
Másnap Sora nem bír aludni így korán reggel már az edzőterembe gyakorol annak ellenére hogy mindenkinek szabadideje van amíg Leon fel nem épül. 10 körül mikor Kalos végigjárja a színpadot zajra lesz figyelmes, ami az edzőterem felől jön. Benéz és meglátja a most már teljesen kimerült lányt amint elrugaszkodik az egyik trapézról de nem kapja el a trapézt így a hálóba landol. Nem szól semmit csak figyeli a történéseket mikor egy női kéz a vállán landol.
- Szia Kalos.
- Layla? Mit keresel te itt?
- Halottam Leon balesetéről és hogy Sora magát okolja-e miatt.
- Ez így van. Pont őt nézem. Mondta szomorú hangon Kalos.
Mikor Layla benéz a terembe Sora épp egy ugrás közepén tart.
- Mióta van itt?
- Nem tudom de nagyon kifáradtnak tűnik. Amióta nézem több mint 10-szer leesett pedig ő nem szokott hibázni.
- Ez nem jó tönkre fogja magát tenni. És a mondat befejezésével benyitott az edzőterembe.
Kalos, Laylaban bízva hátat fordított és elment.
- Sora?
- Layla kisasszony? Mit keres itt?kérdezte meglepetten a kimerült lány és lemászott.
- Hallottam magadat okolod Leon balesete miatt? Ez igaz?
- Tudja kisasszony ha nem vagy ott akkor…
- Ne folytassad nem te vagy a hibás megértetted?
- De…
- Semmi de. És mióta vagy itt az edzőterembe?
- Nem tudom kb. olyan 6-7 órája.
- 6-7 órája??? Normális vagy te így csak tönkreteszed magad. Ezt most abbahagyod menny átöltözni elviszlek ebédezni.
Pár perc múlva már a kocsiban ültek és egy éterem felé vették az irányt. Miután jóllaktak mindketten Laylát felhívták telefonon.
- Egy pillanatot kérek ezt el kell intéznem. és ezzel kicsit távolabb ment Sorától.
- Tessék ki az?
- Én vagyok az Kalos.
- Mit szeretnél pont Sorával ebédezek.
- Most hívtak a kórházból. Leon magához tért. És arra gondoltam hogy vidd el Sorát de te ne legyél jelen a beszélgetésnél ha megkérhetnélek. Ja és Sorának ne mind el hogy kihez mentek. Jó??
- Persze elviszem és egy szót se szólok. És ezzel letette a telefont. És visszament Sorához.
- Sora elkísérnél a korházba? Van ott valami dolgom és nem szeretnék egyedül menni.
- Persze szívesen. Mondta most már nyugodtan a lány.
Mikor odaértek Layla ismét magára hagyta egy pillanatra Sora-t hogy megmondja a doktornőnek hogy Sorának ne mondjon semmit.
Layla elkísérte Sora-t egy ajtóig majd megkérte hogy itt várja meg. Sora nem nézte meg hogy Layla hova küldi be így nem tűnk fel neki hogy abban a teremben már volt mikor meglátogatta Leon-t. Mikor belépett Layla becsukta utána az ajtót. Mikor meglátta Leont amint az ágyban ül olyan boldog volt hogy beleugrott volna az ölébe.
- Leon??? Jól vagy ???? Nem is tudod mennyire örülök.
- Szia Sora. üdvözölte ridegen a férfi a lányt. Mit keresel te itt?? Mi történt és főképp mért vagyok itt??
Sora elmesélte neki hogy mi történt vele. Ekkor Leonnak eszébe jutott a húga.
- Sophie?
- Sophie? Ki ő?
- Ő a húgom.
- A húgod??? Mért nem meséltél róla? Kérdezte meglepetten Sora
- Igen. Mert meghalt 3 éve.
- Bocsánat nem tudtam.
- Tudod azért ugrottam utánad az előadáson mert benned őt láttam viszont.
- Bennem? Én hasonlítok a húgodra???
- Nem is tudod mennyire.
Sora egész nap bennmaradt a kórháza, még este se volt hajlandó hazamenni pedig a végén Leon is kérte, de ő nem tágított a férfi ágya mellől. Hamar elaludt Leon mellet mert nagyon fáradt volt. Leon még egy ideig figyelte az alvó lányt majd őt is elnyomta az álom. Reggel Leon ébredt fel korábban és vette észre hogy a lány az ágyra dőlve alszik miközben a keze a férfi kezén volt. Nem akarta felkelteni így óvatosan kihúzta kezét és csengetett egy nővérért.
- Jó reggelt Leon úrfi köszöntötte a nővér kicsit hangosan amire Sora megmozdult de nem kelt fel.
- Mit látja vendégem van és úgy gondolom hogy egy darabig maradni is fog úgyhogy kérem hozasson a szobába még egy ágyat mert nem szeretném hogy minden estét egy kemény széken kelljen töltenie.
- Értem. És jobban érzi magát???
- Igen sokkal. És az ágyat…
- Egy pillanat és itt lesz. És ezzel kiment a szobából.
Sora még mindig aludt mikor behozták az ágyat elhelyezték majd fel akarták rakni a lányt de Leon kiülte őket hogy hagyják. Mikor már nem volt senki a szobába rajtuk kívül Leon felkelt az ágyból hogy Sorát az ágyba rakja. Miközben felemelte akarat nélkül is át kellet ölelnie de ez őt nem nagyon zavarta. J Mire Sora mocorogni kezdett és átölelte Leont. Miután letette visszafeküdt ő is és ismét lepihent. Mid ketten dél körül ébredtek fel. Megebédeztek majd Sora elment megmondani a színházhoz hogy Leon már jobban van és nem sokkárra kijöhet a kórházból. Mindenkinek feltűnt hogy Sora ismét boldog és életvidám. Először Kaloshoz ment.
- Jó napot főnök. Köszönt vidáman Sora
- Jó napot. Hogy vagy Sora és hogy van Leon???
- Én jól vagyok és azt hiszem hogy Leon is jól van már és nem sokkárra visszajöhet a színpadhoz.
- Akkor jó de tudnod kell hogy vele vagy nélküle meg kell tartani a következő műsort.

- Inkább velem szólalt meg az ajtóban Leon.
- Leon te mit keresel itt??? Hogyhogy kiengedtek???
- Gondoltam benézek.
- Örülök hogy jobban vagy Leon.
- Én is mondta mosolyogva Sora.
- Leon elkell kezdened az edzést May-el mert nem sokkára premier lesz. Ennél a mondatnál Sora elszomosrodott és kiment a termből.
- Értettem. Mondta a férfi miközben nézte a csukódó ajtót. De hirtelen visszafordult.
- Kalos?! Lenne egy kérésem.
- És mi lenne az?
- El szeretnék menni Franciaországba pár napra hogy meglátogassam Sophie sírját.
- Persze menny csak megértelek. mondta nyugodtan Kalos.
- ÖÖÖ nem lenne probléma ha magammal vinném Sorát???
- Sorát???? Őt meg minek??? Mért pont őt??? Ő beleegyezett már???
- Tőle még nem kérdeztem meg de ha igent mond eljöhet velem??
- De mért pont őőő?
- Nem tudom hogy mért de mellette valahogy mindig megnyugszom.
- Értem hát ha belemegy akkor én szabad utat adok nektek de csak 3 napig lehettek mert utána már készülnöd kell a premierre May-el, megértetted??
- Igen és köszönöm. Ezzel megfordult és kilépett a teremből.
Elindult az edzőterem felé hogy megkeresse Sorát mikor valaki a nyakába ugrott nem kis meglepetést okozva ezzel Leonnak.
- May???? Kérdezte megdöbbenten a férfi
- Mi az? Nem örülhetek hogy visszajött a partnerem??
- Azt nem mondtam, de ne ugrálj a nyakamba. Megértetted? Ezzel le is zárta a vitát és bement az edzőterembe. És meglátta Sorát az egyik trapézon gubbasztva. És úgy gondolta hogy inkább nem zavarja. Sora már csak a csukódó ajtóra nézett abba az irányba ahol az előbb Leon állt. Lemászott és elment ebédezni. Leon elkezdte a gyakorlást May-el de valahogy nem tudott odafigyelni mert teljesen más járt az eszébe. Sora közben visszament a szobájába gondolkodni. „ Mért csinálta? Mért May??? Mért érdekel ez engem egyáltalán??????” Jó pár órát gondolkodott mikor kopogtak az ajtón.
- Tessék gyere csak be.
az ajtón May jött be és lenézően nézte az ágyon ülő lányt.
- May te mit keresel itt??
- Semmi különöset csak megszeretném tudni hogy mi a jó fenét csináltál Leonnal hogy ennyire megváltozott.
- Én Leonnal??? Semmit?
- Ja persze akkor mért nem hajlandó az edzéseken rám figyelni? Mindig valami más jár az eszébe.
- Na erről én meg végkép nem tehetek hogy nem figyel rád. Ilyen hülyeségekkel ne zavarja. És ezzel kiküldte a lányt a szobából. És ismét leült az ágyra.” Én megváltoztattam??? Mive??” Nem sokáig gondolkodott átöltözött és visszament az edzőterembe. Mikor belépett Leon és May volt a nagyobbik trapézon így ő kénytelen volt a kissebben edzeni. May még mindig ideges volt és most hogy egy terembe voltak csak még jobban felhúzta magát. Sora nem zavartatta magát elkezdett bemelegíteni. Leon se tudott figyelni Mayre aminek az lett a következménye hogy majdnem leesett, nem mintha nagyot esett volna de akkor is. May észrevette hogy Leon nem tudja a tekintetét levenni Soráról.
- Leon rám is figyelnél egy kicsit??? Kérdezte felháborodottan a kínai lány.
Miután a férfi észrevette magát rögtön May-re szegezte tekintetét.
- Ja igen persze folytassuk.
Sora nem vette észre hogy Leon őt figyelte így zavartalanul felpattant az egyik alacsony trapézra és folytatta a gyakorlást. May még mindig nem volt elégedett meg akarta mutatni Leonak hogy sokkal töbre képes Soránál így olyan gyakorlatokat hajtott végre amik nagyon nehezek és veszélyesek voltak. Az egyik végrehajtása közben megcsúszott és zuhanni kezdett de Sora elkapta mielőtt beleesett volna a hálóba és visszadobta a magasabb trapézra. Ezzel Leon tekintetét is magára vonván. Sora most már észrevette magán Leon tekintetét de mikor tekintetük találkozott volna Sora elfordította a fejét May felé.
- May jól vagy??
- Igen. De nem kellet volna…
- May inkább köszönd meg hogy megfogott . Szólalt meg a hátérből Leon
- Jó akkor köszönöm. Mondta megszeppenve a lány.
- Szívesen máskor is. Mondta mosolyogva Sora.
Még 1 óráig bennmaradt és gyakorolt majd visszament a szállásra, megfürdött, és lefeküdt. Reggel korán felkelt és lement a tengerpartra futni. Leült a homokba és csak nézte a felkelő napot. Egyszer csak megjelent a háta mögött valaki és megszólította amitől a lány nem kicsit ugrott előre a homokban.
- Jó reggelt. csatlakozhatok?
- Leon? A szívrohamot hozod rám több ilyet kétlek ne tegyél. Különben persze nyugodtan. J
- Bocsánat nem akartalak megijeszteni. És leült Sora mellé.
- Hogyhogy ilyen korán fennvagy?
- Én mindig ilyenkor kelek csak senkivel nem szoktam találkozni.
- Ez most azt akartja jelenteni hogy zavarok?
- Nem dehogy is. Úgyis akartam veled beszélni. És Sora felé fordult.
- Velem miről?? Most??
- Ha nem baj?
- Nem. mondta kicsit meglepődötten a lány.
- Akkor jó. Először is megszeretném köszönni azt amit tegnap tettél May-ért.
- Semmiség, jó helyen voltam jó időben és késsz.
- És észrevettem hogy valamivel megbántottalak de nem tudom mivel. Megmondanád?
- Engem,Te?? Semmivel.
- Értem akkor mindegy.
- Erről akartál beszélni??
- Az igazság az hogy nem. De ezt nem itt szeretném megbeszélni ha lehet.
- Nekem mindegy hogy hol.
- Akkor gyere. ezzel megfogta a lány kezét és felállította, majd elindult.
- De mégis hova???
- Nem azt mondtad hogy neked mindegy?
- De, de…
- Gyere és késsz.
- Jól van megyek már, de elengednéd a kezem??
- Ó bocsánat. Ezzel elengedte Sora kezét.
Odaértek egy csendes kis öbölhöz ahol senki nem volt csak 2 trapéz volt kifeszítve.
- Ez meg mi?? Kérdezte meglepődve a lány Leon felé fordulva.
- Itt szoktam edzeni hogyha azt akarom hogy senki ne zavarjon.
- Értem és ezt mért mutattad meg nekem?
- Mert úgy gondolom hogy neked is vannak olyan pillanataid amikor egyedül szeretnél lenni és ez a hely erre tökéletesen megfelel nem gondolod?
- De köszönöm. De azt mondtad szeretnél velem beszélni.
- Ja igen. Azt szerettem volna kérdezni hogy…
- Hogy?
- …Hogy el-e kísérnél engem Franciaországba.
- Én Franciaországba??? Miért??
- Mivel te tutsz Sophie-ról gondoltam elkísérhetnél a… nem tudta folytatni mert az arcán sorba folytak le a könnycseppek.
- Leon te sírsz??? Kérdezte megdöbbenten a lány miközben letörülte a könnycseppeket a férfi arcáról.
- Köszönöm Sora. Akkor elkísérnél meglátogatni a sírját???
- Persze de May???
- Ő nem tud semmi és nem is szeretném ha valaha is megtudná.
- Tőlem nem fogja. Mondta határozottan Sora miközben felmászott az egyik trapézra.
Eközben Kalos végignézte a történteket az ablakából.
- Na mi van nem jössz? Kiáltott le Sora, Leonnak.
- Mi?
- Te mondtad hogy itt szoktál edzeni, át mutassad meg mit tutsz.
- Ez kihívás? Kérdezett vissza Leon most már a trapézt fogva.
- Mattam. mosolyodott el Sora és elrugaszkodott.
- Akkor Rajt. Meglátod hogy ellenem nincs esélyed. És vigyázz itt nincs háló úgyhogy nincs hibázási lehetőséged. Érted?
- Leon ne szórakozz kezd már, vagy félsz? Mivel csak 2 trapéz van így nem nagy hely van úgyhogy nagy mutatványokat nem nagyon lehet mutatni.
Leon már ugrott is, és Sora mellé érkezett a trapézra. Sora ugrott volna mikor Leon átkarolta.
- Bíz bennem kérlek.
- Mire készülsz?
Leon nekiállt lengeni mikor már úgy érezte hogy elég gyorsan mennek szorosabbra fogta Sora derekát.
- És most engedd el a trapézt. Súgta a lány fülébe.
- Mi??
- Mondtam engedd el. Kérlek, tudom mit csinálok.
Kalos még mindig az ablakból nézte és nem értette hogy Leon mit akar Sorától.
Sora végül elengedte a trapézt mire Leon engedett a szorításból aminek az lett a következménye hogy a lány elkezdett csúszni.
- Le…Leon?????!!!!!!!!!
- Leon egyszerre csak elengedte de mielőtt leesett volna a lábát beakasztva elkapta a lány kezét és továbblendítette a másik trapézra. Sora mivel nagyon megijedt nem tudta mit csináljon ezért csak szállt a levegőbe a trapéz felé.
Kalost a szívroham közelítette mikor meglátta a repülő lányt.
- Sora. Kezdj el spirál alakba pörögni.
- Hogy mi? De ne volt ideje gondolkodni megcsinálta amit a férfi mondott és pontosan érkezett.
- Ezt nem csinálom többször megértetted? És mire volt ezt jó???
- Arra hogy megbizonyosodjak hogy feltétel nélkül bízol bennem ,és úgy látszik ez így is van.
- Mért ne bíznék benned?? És hogyhogy feltétel nélkül?
- Tegnap ezt megcsináltattam Mayel is és ő nem volt hajlandó elengedni a trapézt.
- Te Mayel hasonlítasz össze???? Ugye ezt te se gondoltad komolyan????
- Nyugi csak vicceltem. Na folytassuk.
- Mit?
- Na vajon mit?? Még egyszer?
- Váj, de honnan tudtad hogy pont oda fogok érkezni? Hm???
- Nem tudtam de bíztam abban hogy megtudod csinálni.
- Hogy mi? Csak úgy elengedtél????
- Ami azt illeti igen.
- Te nem vagy normális. Na mindegy sikerült.
- Mi van beijedtél? Csak nem megijedtél???
- Én? Dehogy is folytathatjuk, ha vannak még ilyen őrült ötleteid.
- Rendben van akkor gyere vissza ide.
Sora visszament Leonhoz aki szembe volt Sorávak majd lengés közben Sora elengedte a trapézt zuhanás közben megragadta a férfi lábát aki lendületet vett a lábával ellökte a lányt aki a nem messze lévő ugróasztalra érkezett majd onnan továbbugorva a végső helyére.
- Ez nagyon jó volt ilyeneket hogy találsz ki??
- Én?? Most nem is mondtam semmit te csináltad amit akartál én csak segítettem.
- Akkor köszönöm. - De most már mennünk kell mert edzés lesz a színpadnál.
- Rendben mennyünk.
Egyszerre leugrottak az ugróasztalra majd elindultak a színpad felé.
Kalos még mindig az ablakban állt és még most se fogta fel amit látott.
Az edzőterembe Leon egyáltalán nem figyelt May-re folyton csak Sorát figyelte. De csak addig amíg Sora fel nem ugrott a magasabb trapézra és onnan tovább Leon mellé és meg nem mondta neki hogy figyeljen az edzésre mert ez kicsit feltűnő. A nap végé Sora hamar elaludt de reggel az ébresztő nem volt olya kellemes, ugyanis arra ébredt fel hogy valaki kopog hajnalban az ajtaján.
- Gyere csak be bárki is vagy. Mondta álmosan a takaró alól.
- Jó reggelt Sora. Leon vagyok. Az utolsó mondatra kiugrott az ágyból és a férfire nézett.
- Le..Leon?? te mit keresel itt ilyen korán???
- Nem akarlak zavarni, csak mondani szerettem volna hogy 1 óra múlva indul a gépünk.
- Hogy mikor?
- 1 óra.
- Áááááá nem szóltál volna előbb?? Kérdezte felháborodottan a most még kócos lila hajú lány.
- Hát nem tudom hogy te mikor szoktál kelni, de én 4 előtt nem nagyon.
Sora ránézett az órájára és tényleg csak 4:20 volt.
- Na jó akkor nem mondtam semmit. Kimennél fel szeretnék öltözni.
- Persze az előtérben várlak fél óra múlva.
- Sora el is tűnt a fürdőszobába az előtt hogy a férfi ki tudott volna menni a szobából. De hirtelen Sora kikiáltott a fürdőből.
- Leon? Még itt vagy???
Leon visszalépett az ajtóból és válaszolt.
- Igen még itt.
- Megtennél nekem valamit? Hallatszott az újabb kiáltás.
- Persze,de nem kell kiabálnia anélkül is jól hallak nem vagyok süket gúnyolódott a férfi.
- Az ágyam alatt van a bőröndöm bepakolnál nekem???
- Hogy mi??? Te ezt komolyan gondolod?
- Igen mert különben nem készülök el és nem tudok veled menni.
Amint meghallotta Leon a mondatot rögtön keresni kezdte a bőröndöt és nekiállta pakolni Sora ruháit. Kivéve persze a fehérnemüket. Bár azokat is elrakta volna de nem találta.
- Leon hol tartasz??
- Már késszen vagyok.
- Akkor jó milyen idő van odakinn???
- Meleg mért???
- Akkor légy szíves a szekrényből vegyél ki egy szoknyát és kérlek most menny ki. Mert kimennék felvenni.
- De melyiket????
- Nekem mindegy válassz egyet ha lehet egybe részest.
- Oké megvan. Most kimegyek. Ja és lent várlak.
Sora megvárta míg becsukódik az ajtó kiment és meglátott a széken fehér színű szoknyát aminek az alján és a tetején lila csipke volt. Pántja nem volt. Kicsit meglepődött hogy Leon mért pont ezt választotta de végül is ő mondta hogy bármelyiket úgyhogy felvette megfésülködött és már indult is volna mikor nem találta a csomagokat. Körülnézett és megtalált egy levelet:” Sora a csomagokat levittem, siess!” Leon mikor meglátta Sorát a fehér ruhában elakadt a lélegzete.
- Szia Leon na milyen?? Te választottad?? Nagyon rossz????
- Nem dehogy is. Nagyon jól áll. Csinos vagy. J
- Köszönöm. – Indulhatunk?
- Persze szállj csak be.
20 perccel később már a repülőgépen ültek és Sora elaludt mert nem szokta meg hogy ilyen korán kel fel. Leon a kabátját ráterítette mert láthatóan fázott. Mikor odaértek a lány még mindig aludt de a férfinak fel kellet keltenie.
- Sora. Kérlek kelj fel megérkeztünk.
Sora lassan de felkelt. Leszálltak a repülőről, fogtak egy taxit és elmentek egy szállodába szobát kérni. De sajnos csak egy üres szoba volt.
- Sora csak egy szobájuk van.
- Hogy mi???
- 2 ágyas szóval..
- Rendben.
- Oké akkor kiveszem.
Felmentek a szobába kicsomagoltak majd lementek enni valamit mert amióta eljöttek a színpadtól egyikük se evett semmit. Miután megebédeltek Leon körbevezette Sorát a városba majd visszatértek a szállásra.
- A szállodának van edzőterme szóval ha van kedved…
- Még szép hogy van, ezzel megragadta a férfi kezét és kihúzta a szobából elindult de hirtelen megtorpant.
- Leon merre van??? Kérdezte kuncogva Sora miközben még mindig szorongatta a férfi kezét.
- Erre. Kövess.
- Oké.
Mikor odaértek nagy tömeg volt a terembe. Mindenki egy párt figyelt a trapézon. Sora megkérdezte a mellette lévő hölgytől hogy kik azok de nem tudott felelni.
Előrébbmentek és felugrottak ők is a trapézra mindenki meglepetésére ezzel megállítva az ugrándozó párt.
- Heló. Üdvözölte őket először Sora. Majd követte Leon is.
- Kik vagytok? Szólalt meg hangosabban Leon.
- Én Myut vagyok ő pedig a párom Elis. – És ti kik vagytok???
- Én…mondta volna tovább de Leon közbevágott.
- Én Leon Oswlad a partnerem pedig Sora Naegino.
- A Halálisten?????? És az a Sora Naegino aki végrehajtotta Layla-val a legendás manővert?????? Kérdezték egyszerre.
- Igen. Mondta hűsösen a Halálistenhez méltón Leon.
- És mit kerestek itt???
- Magánügy. Válaszolt ismét.
- Mutatnátok valamit???
- Persze szívesen szólalt meg végre Sora Leon háta mögül.
- Remek.
Lemásztak, Leon és Sora pedig elhelyezkedett. Sora Leon-ra pillantott kétségbeesetten. Leon csak egyet bólintott mutatván hogy ő készen állt, Sora elrugaszkodott elkezdtek lengeni Sora elengedte a trapézt a magasba repült spirál forgással zuhant lefelé, miközben Leon a lábát fejjel lefelé lógott így kapta el a gyorsan zuhanó lány karját és lendítette vissza a kiindulási helyére ahonnan rögtön továbbugorva elkapta a magasabban lévő 3. trapézt és onnan ugrott le Leon mellé aki már várta. Mikor leérkezett A férfi átölelte, ez volt a mutatvány vége.
Nagy tapsvihar törte meg a síri csöndet amit a mutatvány váltott ki az emberekből. Mindenki gratulált, végül a másik két artista is . Miután végeztek visszamenetek elégedetten a szobájukba , Sora elment lezuhanyozni, Leon addig várt és nézte a tévét. Mikor Sora kijött a fürdőből egy rövidnadrágban és egy toppban Leon szeme megakadt a lányon de hamar észbekapott, és elment ő is fürdeni. Nemsokára már mindketten aludtak. Reggel mikor felkeltek megmosakodtak és el akartak indulni Sophie sírjához ám mikor kiléptek Sora megbotlott csak Leonnak köszönhetően nem verte be az arcát mert a férfi hátulról elkapta. Ám mikor felsegítette egy fotós lekapta őket. Sora kicsit meglepődött de Leon nem törődött vele így továbbmentek. Dél körül odaértek a temetőbe ahol Leon teljesen megváltozott szomorú. Élettelen lett. Sora meg akarta vigasztalni de tudta hogy nem mondhat olyat amivel jobb lenne Leon-nak. Így inkább nem szólt. Letette a virágcsokrot a sírra amit hozott majd odaállt Leon mellé és a kezét a vállára tette.
- Köszönöm Sora.
- De mit???
- Azt hogy vagy. És hogy elkísértél.
- Szívesen.
Ekkor Leon Sora felé fordult és szorosan megölelte.
- ÖÖÖ Leon örülök hogy ez mondod de ha megfujtasz akkor…
- Bocsánat. És ezzel elengedte a lányt de a kezét még mindig fogta.
Egyszer csak összerogyott és elkezdett zokogni a sír felett, magával rántva Sorát is hisz fogta a kezét. Még egy jó darabig ott voltak a sírnál mire Sora megtudta győzni Leont hogy most már menniük kell. Visszamentek a szállásra most Leon fürdött előbb és utána rögtön elnyomta az álom. Sora fürdés után még egy jó darabig ébren maradt mert nem bírt aludni majd olyan éjfél körül ö is lepihent. Reggel Leon felkelt és lement reggeliért. Mikor Sora felkelt nem tudta hogy Leon hova tűnt ezért elkezdte keresni, de a lépcsőnél találkoztak miközben Leon épp hozta fel a reggelit.
- Jó reggelt Sora.
- Szia hogy aludtál?
- Én jól. Te?
- Hátizé én nem nagyon aludtam.
- Az nem jó, de most gyere reggeliz.
Bementek a szobába megreggelizek majd összecsomagoltak mert délután ment vissza a gépük.
Sora ismét a fehér ruhát vette fel mert tudta hogy az tetszik Leonak.
Leon a szokások fekete helyett most egy fehér inget vett fel.
Mikor már min a ketten készen voltak Leon adott egy csomagot Sorának.
- Tessék ez a tiéd.
- Az enyém?? Mi ez??
- Nyissad ki és megtudod.
Miután Sora kinyitotta meglátta hogy egy fehér szoknya van benne.
- Ez kié?? Honnan szerezted?
- Mondtam már hogy a tiéd és azt nem kell tudnod hogy kié volt.
A „volt” szónál Sorának leesett hogy Sophie volt a ruha.
- De Leon ez a …
- Igen Sophie volt és mikor meghalt azt mondta hogy annak adjam aki kiáll mellettem jóban és rosszban. És ez te vagy Sora.
- Megtennéd hogy ebben jössz vissza a színpadhoz???
- Persze szívesen, és nagyon köszönöm.
Sora mikor felvette pont illett rá.
- Na milyen???
- Gyönyörű vagy Sora. Mondat a férfi mélyen a lány szemébe nézve.
Elindultak a reptérre mikor felszálltak Leon meglátta Sora mellet a húgának a szellemét, és tudatosult benne hogy Sophie és Sora ét külön személy. Leszállásnál Leon megállt Sora előtt és megcsókolta a lány viszonozta a csókot. Mikor visszaértek a színpadhoz bemenetek Kaloshoz.
- Jó napot főnök, ahogy ígértem 3 nap.
- Jól van és most már jobban érzed magad??
- Igen.
- Akkor jó. Figyeljetek ide mind a ketten múltkor láttalak titeket lenn a parton edzeni és úgy láttam hogy kettőtöknek csak akkor van jövője a színpadon hogyha együttvagytok úgyhogy mostantól partnerek leszek. És a következő előadáson szeretném látni az a két ugrást amit a parton csináltatok. Megértettétek???

- Igenis vágta rá egyszerre a kér artista és átölelték egymást. És úgy mentek ki a teremből.

A következő előadáson bemutatták azt a két ugrást amit a parton találtak ki és még az is amit Franciaországban mutattak be. A nézők között ült Myut és Elis is.



És miután befejezték a mutatványokat elégedetten néztek körül és Leon még utoljára látta a húgát aki csak egy nevet mondott:Sora.
A következő előadáson hiába kereset nem találta de viszont maga mellett tudta élete szerelmét. Sora-t.

The End